Érdemes e most lépni?

A tervezett új fogalmat vezet be: a rejtett tartalék fogalmát. A szabályok szerint ezt a Társaságnak ki kell mutatni, és adatok kell szolgáltatnia a NAV felé a beszámoló közzétételét követő 30 napon belül, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló személyek felé is, ha legalább egy tulajdonos kéri.

A rejtett tartalék a mérlegben befektetett eszközként kimutatott ingatlanokra, társasági részesedésekre és értékpapírokra vonatkozik kizárólag. A nem befeketítési célú elemekre, illetve az immateriális javakra tehát közvetlenül nem.

A Tervezet a rejtett tartalékok értékelésekor a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözeteként értelmezi. Fontos megemlíteni, hogy a Tervezethez fűzött indoklás is megkülönbözteti a piaci értéket a vagyonadó alapján számított értéktől, tehát a rejtett tartalékot alap esetben nem a számított érték, hanem a piaci érték alapján kellene meghatározni.

A jogalkotó kétféle számítást is megenged a rejtett tartaléknál, ahol a könyv szerinti érték vagy a

a) a számviteli törvény szerinti piaci értékhez (valós érték) viszonyítva, vagy

b)  a vagyonadó törvény szerinti számított értékhez képest

kerülhet meghatározásra.

Ez viszont alapjaiban változtatja meg nemcsak a rejtett tartalék értékét, hanem azt is, hogy például milyen módszerekkel és kik határozzák meg.

Valamennyi könnyítés történt a legfrissebb szövegben az október 5-i verzióhoz képest: a rejtett tartalékot nem kell auditálni, ha a vagyonadó szabályai szerint számítják ki.

A törvénytervezet alapján a számított érték alapú (fentebb említett ’b’ eset) rejtett tartalék értékelés alapértelmezetten egy merev képletre épül, de saját erőforrásból is kivitelezheti a cég és nem kell auditáltatni eredménye viszont nagyon eltérhet a piaci értéktől.

A piaci értékelésnél (fentebb említett ’a” eset):

·        a részesedésekhez köthető rejtett tartalék kimutatásának értékelését végezheti maga a társaság is, ha erre van megfelelő szaktudása és erőforrása.

·        ingatlan esetén, „normál” regisztrált ingatlanértékelő is végezheti az értékelést

Az értékelőnek nem kell a vagyonadó szerinti feltételeknek megfelelnie, de ezt minden esetben könyvvizsgálónak kell hitelesíteni. A piaci módszer tehát itt nemcsak reálisabb képet adhat, de kibővíti jelentősen a szakértői kört is.

Ha egy magánszemély vagy vagyonkezelési alany részesedésének értékelésekor fennállnak a 15. § (4) feltételek és a 15. § (5) szerinti szakértő készíti az értékelést, akkor a meghatározott cégérték kerül be a vagyonadó alapjába, rejtett tartalék számítás és saját tőke korrekció már leányvállalati szinten sem előírás, mivel a meghatározott cégérték minden leányban lévő részesedés valós értékét tartalmazza. Ugyanakkor a Tervezet bonyolult céghálók kezelésére nincs teljesen felkészítve és a 33.         § szerinti adatszolgáltatás sem egyértelmű, ha a 15. § (4) alapján értékelik a céget. A szakértők komoly aggályokat fogalmaztak meg más területeken is, így további szakmai állásfoglalások, kiegészítések és módosítások szükségesek majd.

Megértésünk alapján a Tervezetet ismert szövegének logikáját a lenti ábrával próbáltuk áttekinthető formában bemutatni:

Amennyiben a cég tulajdonosának szükséges lehet a részesedést a speciális szabályok szerint egyedileg értékelni, úgy javasolt a vagyonadó törvénytervezetben időben bevonni – erről készítettünk egy külön tájékoztató anyagot.

Számos ponton lehetnek még változások a rejtett tartalékok értékelése, és bevallása terén, ugyanakkor egy általános belső kockázat elemzést és feladat feltérképezést most már érdemes lehet megejteni, felkészülni és feltételes ajánlatokat bekérni, a könyvvizsgálóval egyeztetni, mivel az ő részéről egy új feladat jelent meg, mely többlet erőforrást így díjazást is indokolhat.

Milyen tételeket érinthet a rejtett tartalék egy részesedés értékelésekor?

 

A részesedések értéke a Tervezet szerinti számított érték alapján jövedelemtermelő képesség (Hozam érték) és a könyv szerinti nettó eszközérték (Saját tőke) függő, melyekre ható tényezők lehetnek:

·          Céltartalékok és ezek megítélése

·          Követelések és ezek értékvesztése

·          Különféle elhatárolások, halasztott tételek elszámolása

·          számviteli politika változásai, különösen a

o   Számviteli értékcsökkenés (hasznos élettartam és maradvány érték)

o   készlet értékelés változásai

·          Ingatlanok Piaci értéke és könyv szerinti érték különbözete

·          Részesedések és értékpapírok Piaci értéke és könyv szerinti érték különbözete

·          Céges nagyértékű ingóságok Piaci értéke és könyv szerinti érték különbözete

·          Utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapját követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalék

Amennyiben a részesedés piaci értékét határozzuk meg, a számítást alapjaiban befolyásoló tényezők lehetnek:

•          Jövőbeni árbevétel és margin elvárások, jövőbeni növekedési kilátások

•          Tőke költsége (WACC)

•          Céges hitelek figyelembevétele a Hozamérték számításnál

•          jövőbeli beruházások (CAPEX) és ezek időbeli eloszlása, Működő tőke igény (NWC)

Ezeket könyvvizsgálónak is ellenőrzi kell, ha könyvvizsgálati kötelezettség alá esik a társaság, és/vagy a cég kötelezett a rejtett tartalékok bevallására.

 

 

 

 

Így dolgozunk: három lépés, kockázat nélkül

1

Díjmentes konzultáció

30 perces telefonos egyeztetés és igényfelmérés

2

Egyedi értékelési terv

Új ügyfelek: Titoktartási nyilatkozat és adatbekérés után belső módszertani tervet készítünk, amely nagyságrendileg megmutatja milyen területek érintettek a rejtett tartaléknál, mekkora erőforrás igény merülhet fel a részünkről

Meglévő könyvvizsgálati ügyfelek:

Előző évi adatok vagy évközi adatok alapján felmérjük a helyzetet.

3

Díjmentes kockázat elemzés

Meglévő könyvvizsgálati ügyfeleknek díjmentes kockázat elemzést készítünk, illetve ajánlatot adunk a vagyonértékelésekre, többletmunkákra.

Új ügyfeleknek ajánlatot készítünk rejtett tartalék kockázat elemzésre és az azt követő vagyonértékelés elvégzésére, rejtett tartalék auditra.

Az árajánlat alapján Ön szabadon dönthet. Az eredményeink közlése írásos szerződéskötés feltétele.

Miben tudunk segíteni?

A CMT Csoport 37 éve megbízható szereplője a hazai könyvvizsgálati és üzleti tanácsadói piacnak. Cégértékelés és könyvvizsgálat területén kimagasló referenciákkal és a tervezet által megkövetelt árbevétel-fedezettel rendelkezünk.

 

Cégtulajdonosoknak

·        Pontos cégértékelés a merev képlet helyettesítésére.

·        Rejtett tartalékok azonosítása, számszerűsítése és a jogszabály által előírt független könyvvizsgálói felülvizsgálat az 500 millió Ft feletti tőkéjű cégeknél.

·        Holding struktúrák átvilágítása: a „kétszeres figyelembevétel tilalma” alapján a halmozódások kiszűrése.

Ügyvédeknek, könyvelőknek, tanácsadóknak

·        Ha nem rendelkezik a törvény által elvárt referenciával, árbevétellel, vagy erőforrással diszkrét háttérpartnerként kiegészítjük kompetenciáit.

·        Az Ön ügyfele az Ön ügyfele marad: kizárólag a kiegészítő értékelői feladatokat (co-sourcing) látjuk el.

·        Cégértékeléssel foglalkozó üzletágunk könyvvizsgálókkal integráltan dolgozik.

Miért a CMT?

·        Magyar KKV-fókusz: ügyfélkörünk jelentős része magyar tulajdonú KKV, mellettük több tőzsdei nagyvállalatot is kiszolgálunk.

·        KKV-barát árak: díjaink a magyar KKV-szektorban elfogadott díjazáshoz igazodnak.

·        Adókedvezmény: a tervezet a bruttó értékelői díj 50%-át, legfeljebb adóalanyonként 2 millió forintot engedi levonni a vagyonadóból. Céges megbízásnál a nettó díj költségként elszámolható.

·        Meglévő könyvvizsgálati ügyfeleinknek a rejtett tartalék kockázatelemzés díjmentes.

 

Ne várja meg az utolsó pillanatot!

Készüljön fel a vagyonadó kihívásaira egy biztos partnerrel. Az első 30 perces telefonos konzultáció és a díjmentes ajánlat* nem kötelez semmire.

Ignác Aurél  |  Üzleti tanácsadás – partner, ügyvezető

Tel.: +36 30 383 62 83   |   Központi titkárság: +36 1 380 1491, +36 30 513 9766

E-mail: ignac.aurel@cmt.hu   |   Web: www.cmt.hu

Iroda: 1095 Budapest, Ipar u. 5., 1. emelet (Downtown IX irodaház)

* A szakértői tájékoztató anyag nem minősül szakmai állásfoglalásnak és ajánlattételnek. A tanácsadás és a könyvvizsgálat a törvényben meghatározott ügyfélminősítés és írásos szerződéskötés feltétele.